Karrierváltás – mikor, ha nem ilyen helyzetben?
Friss tapasztalatokról tudok írni: az egyik barátomnak nemrég szűnt meg az állása. Nem kirúgták, egyszerűen bezárt a cég, ahol dolgozott, tehát abból a szempontból könnyebb a helyzete, hogy nem a hozzáértését kérdőjelezték meg.
Amikor viszont ez történik, érdemes elgondolkozni: igaza van a kritikusnak? Ha nem, akkor egyszerűen nem kell vele foglalkozni. Aki jó a szakmájában, azt egy másik helyen úgyis megbecsülik majd. Ha ott a gondolat a fejünkben, miszerint lehet, hogy igaz, amit rólunk mondanak, akkor viszont töprengjünk el rajta.
Sokan ragadnak bele évekre olyan munkakörbe, amelyből egy pillanatot sem élveznek, hétfő reggel már a péntek délutánt várják. Átlagosan időnk egynegyedét töltjük el a munkában: luxus, hogy rosszul érezzük magunkat ilyen sokáig. Persze a pénz nagy úr, válogatni ritkán lehet, de mikor gondolja át az ember az életét, a lehetőségeit, ha nem egy ilyen kényszerhelyzetben? Nem lehet, hogy másmilyen területen hasznosabb tudnál lenni? Ráadásul élveznéd is, amit csinálsz?
Gondoljuk át a felesleges kiadásokat
A helyzet gyakorlati oldalát már a barátom példája is alátámasztja. Ha szükségünk van rá, nézzünk utána a munkanélküli segély részleteinek, hogy megteremtsük magunknak az átmeneti biztonságot. Vannak már értelmes átképzések, könnyen lehet, hogy olyat javasolnak majd, ami jól hangzik a jövőre nézve.
Át kell gondolni a családi kasszát is. Ha csökkennek a bevételek, érdemes csökkenteni a kiadásokon, már ha lehetséges. Az is egyfajta pénzkeresés, ha átgondoljuk, milyen felesleges költéseink voltak – mert általában mindenkinél akad ilyen –, és lemondunk azokról. Egyúttal ez a „nélkülözés” motivációnak sem utolsó.
Elemzések szerint a munkahely elvesztésének hasonló a hatása lelkünkre, mint a gyásznak: megvan a sokk, düh, ellenállás, elfogadás, segítségkérés folyamat, ezekre érdemes időt hagyni. És bár leírni könnyű, meg kell próbálkozni azzal, hogy pozitívak maradjunk.
Az internet tele van álláshirdetésekkel, miért ne találnánk olyat, amiből megélünk, és még szeretjük is csinálni?