A tőzegáfonya termésről már mindannyian hallottunk, a nevét jól ismerjük, de azt már kevésbé tudjuk, hogy mire lehet felhasználni. Pedig ez az apró bogyós növény igazán sok hatóanyagot tartalmaz, így számtalan egészségügyi előny tulajdonítható neki.
A tőzegáfonyával meg lehet előzni bizonyos betegségeket, illetve azokat hatékonyan lehet gyógyítani, kezelni.
A tőzegáfonya igazi csodaszer, gyógyhatásait az orvostudomány már évezredek óta felhasználja, azonban ma újból egyre népszerűbbé vált az alternatív gyógymódok virágzásának köszönhetően. A tőzegáfonya rokona a fekete áfonyának és az áfonyának is, hiszen mindegyikük az örökzöld azáleák családját gyarapítják. Észak-Amerikából származó növényről van szó, ami elsősorban a mocsarak, lápok közelében nő, mivel kedveli a savas pH-jú területeket.
A gyógyító erő érett gyümölcsében rejlik, amit többféle betegség gyógyítására is felhasználnak. Az áfonyák nálunk ugyan ritka növények, de a sarkkörtől a trópusokig, az északi féltekén sok helyen megtaláljuk az áfonyák mind a 300 faját. A tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) a család egyik kiemelkedő tagja, amit általában a nedves közegekben lelhetünk fel. (A 19. században még a Dunántúlon is találtunk belőle.) Sokan keverik a vörös áfonyával, sőt az angolban még meg is egyezik a nevük: mindkettőt cranberry-nek hívják. Ám a vörös áfonya igazi hazája Észak-Európa, ott az erdős tundrák és tajgák növénye. Közép-Európában csak a hegyek magasabb régióiban él, hazánkban jóval ritkább, mint a fekete áfonya. Kedveli a fényt, ezért inkább erdőszéleken, vágásterületeken telepszik meg. Nálunk a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján (például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben, illetve a Mecsekben) található.
És hogy miért ilyen értékesek ezek a gyümölcsök? Tápértékük igen magas és rengeteg hatóanyagot tartalmaznak. Ezenfelül magas a cukortartalmuk: a vörös áfonya 12%-a, a tőzegáfonyának pedig 3%-a cukor. A tőzegáfonya pektintartalma 0,7%, a vörös áfonyáé 0,3%.
Forrás: tőzegáfonya.hu