Nem túlzás, hogy az egész világ hálás lehet Szent-Györgyi Albertnek, aki az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, amely a mai napig az egyik legfontosabb a vitaminok közül. A létezéséről már évszázadokkal korábban is tudtak, hiszen az ismert tény volt, hogy a citrusfélék fogyasztása segít megelőzni a skorbutot, az egyoldalú étkezés következtében kialakuló táplálkozási betegséget, csak éppen nem jöttek rá, melyik alkotórésznek köszönhető az előnyös hatás. Szent-Györgyi 1932-ben jelentette ki, hogy a C-vitamin azonos a már ismert hexuronsavval, a felfedezésért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Ehhez egyébként egy véletlen is kellett: egyszer a felesége paprikasalátát készített neki, amit nem akart megenni, ezért arra hivatkozott, el kell vinnie a laboratóriumba, hogy megnézze, van-e benne C-vitamin. Volt benne… Ebből sikerült azt izolálni, megtalálva napjaink egyik legfontosabb vitaminját.
Azt mindenki tudja, hogy a C-vitamin, vagy ahogy még nevezik, az aszkorbinsav fogyasztása előnyös, de nem árt tudni azt sem, hogyan hat a szervezetre. Fokozza az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát – ezek „feladata”, hogy szembeszálljanak a kórokozókkal a testünkben. Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani, hiszen megelőzhetjük vele a betegséget: nem kell megvárni, hogy bekövetkezzen a baj, már akkor időszerű alkalmazni, amikor úgy érezzük, bujkál bennünk valami. A napi minimális bevitel 60, az átlagos pedig a 80 milligramm, de ennél többet is szedhetünk. Betegség esetén a napi adag akár 500 milligramm is lehet, Szent-Györgyi 1000 milligrammot szedett, de manapság hosszú távon nem ajánlott az ilyen kiugróan magas mennyiség.
Visszatérve az előnyökre: a vitamin szükséges az izmok, az artériák, a csontok és a bőr karbantartásához, elősegíti a sebgyógyulást és a megfázásból való felépülést. Csökkenti a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, segít a rák- és szívbetegségek megelőzésében.
Ha a természetből szeretnénk magunkhoz venni, arra is akad lehetőség: bőven található belőle a narancsban, a citromban, a mandarinban, a brokkoliban, az édesburgonyában, a kelbimbóban és a spenótban, de a nyers gyümölcs- és zöldségfélékre általánosságban jellemző a C-vitamin jelenléte. Állati eredetű táplálékkal is bevihető, ilyen a máj vagy a vese.