Ölelkezni jó. Ezzel nagy újdonságot nem árultunk el, mindenki tapasztalhatja, akivel megtörténik ez az apró csoda a mindennapokban. Morcos, szomorú, fásult embereket fakaszt mosolyra egy szeretetteljes ölelés, néha még akkor is, ha egy idegentől érkezik – elég csak megnézni néhány „free hugs” keresőszóra előbukkanó, azaz ingyen ölelés kínáló videót.
Naponta tizenkétszer
Az ölelés az egyik legszebb kommunikációs forma, ráadásul jótékony hatásait mérhetően kimutatták a kutatók. A testi kapcsolat közben ugyanis oxitocin szabadul fel a szervezetben, ez a hormon pedig csökkenti bennünk a félelmet és a fájdalomérzetet, egyben fokozza a bizalmat. Az sem utolsó szempont, hogy ölelés közben csökken a szervezet kortizolszintje, azaz kevesebb stresszhormonnal kell megbirkóznunk, emiatt megnyugszunk. Az ölelés kimutathatóan mérsékli a depressziót, vérnyomáscsökkentő hatású, azaz gyógyít, feltölt és megnyugtat.
Lehet-e mérni ezt a cselekvést? Természetesen! A családterápia egyik legnagyobb alakja, az egyesült államokbeli Virginia Satir szerint napi négy ölelésre van szükség a túléléshez, napi nyolc kell a szinten tartáshoz, napi tizenkettő pedig a fejlődéshez. Ez természetesen olyan mozdulatsorokra értendő, amelyeket a szeretet vezérel, csakis ilyenkor rendelkezik ugyanis terápiás és gyógyító hatással.
Szánjuk rá húsz másodpercet
Arra is van kutatás, hogy meddig érdemes ölelkezni: az angliai Dundee-i Egyetem szakemberei szerint általában mindössze három másodperc egy ölelés, pedig tovább kellene tartania, mert húsz másodperc már csodákat tesz az emberrel. Ennyi idő kell az említett oxitocin, azaz a szeretethormon termelődésének beindulásához. A gyerekeknél, ha lehet, mindez még fontosabb: a szülő érintése minden kicsire pozitívan hat, megnyugtatja őket, elősegíti a bizalom és a biztonságérzet kialakulását.
A tanácsunk tehát az: ölelkezzen mindenki minél többször, minél hosszabban. És ha már embertársainkkal gyakorlottakká váltunk, érdemes kipróbálni az állatok és a növények, elsősorban a fák ölelését, ennek is pozitív hatása lehet a testünkre és a lelkünkre.